Seholország

093.

2017.08.16. 15:00, Limonadee
Párkapcsolat épitő programok

Sziasztok, Mézik!

Úgy gondoltam, ma megosztom veletek, hogy melyek azok a programok, amelyek igazán ápolják a kapcsolatot szerintem és Pocok szerint. Szerintem nem meglepő, hogy senki kapcsolata sem tökéletes, különösen akkor nem, mikor már tényleg elgondolkoztok azon, hogy közös élet, hogy és mint, mikor már akár több éve együtt vagytok, és felmerülnek nagyobb problémák is, mint a "hova menjünk el randizni a hétvégén?". És hogy szerintem mik segitenek ilyen helyzetekben? Tartsatok velem, ha érdekel titeket.

Beszélgetés
Amondó vagyok, hogy ha az emberek tudnának normálisan kommunikálni egymással, megbeszélni olyan dolgokat, amik a másiknak fontosak, akkor sokkal kevesebbet veszekednének a párok, illetve kevesebb lenne a szakitás is. Alapvetően egy nagyon spirituális beállitottságú ember vagyok, mindig tudom, hogy az emberek, ha rám néznek, mit éreznek, meg na amúgy is, pszichológusnak készültem egészen addig, amig meg nem tudtam, mennyi a felvételi pont oda. Lényeg, ami lényeg, hogy ha elmondják az emberek, mi bántja őket, akkor sokkal könnyebb kezelni, mint ha már akkor akarjuk, mikor teljesen elburjánzottak a probémák.

Hiradó nézése
Ez nekem személyes kedvenc. Nem is azért, mert érdekel a hiradó, egyszerűen csak mert nekem ez egy olyan dolog, amit kicsi koromban is a családdal csináltam, és maga az, hogy utána kibeszéljük, milyen buta emberek is élnek a világban, akik minden hiradóban lévő dolgot elhisznek... Nos, egyrészt terápia, másrészt pedig én részemről egy családi program. Különösen akkor, mikor Pocokkal csak ketten vagyunk, és a kanapén nézzük összebújva.

Közös film/sorozat nézés
Ez akkor is jó lehet, ha már olyan filmeket néztek meg, amit valamelyikőtök látott, és nagy kedvenc, vagy akkor is, ha teljesen újakat. Én személy szerint jobban szeretem, mikor párom ajánl valamit, és azt nézzük meg, mert ezáltal is megismerem, el se hiszitek, mennyire kijön, milyen személyiség abból, hogy milyen filmeket szeret. Példa: párom egyik kedvenc sorozata a The Walking Dead. Én még sosem láttam, elkezdtük megnézni, és tipikusan olyan életfelfogási kérdések merülnek fel közben, olyan dolgokat tudok meg Pocokról, amire eddig még csak nem is gondoltam.

Főzés
Nekem ez az egyik kedvencem. Imádom, mikor arra kelek fel, hogy Pocok a tűzhely előtt áll, és felkel 10 percel előbb, csak azért, hogy nekem reggelit készitsen. Vagy mikor palacsintát készitünk közösen, ő leül és csinálja a dolgát, közben pedig látom, hogy folyamatosan figyel, mit és hogy csinálok, és alig várja, hogy azt a palacsintát, vagy ebédet kóstolhassa, amit én készitek. Ha pedig megosztjuk a munkát, talán még jobb, mert sosem állunk egymás útjába, megtanultuk már egy ideje, hogy ki mit szeret késziteni, és pont emiatt nem is szólunk bele, mit csinál a másik.

Utazás
Pocokkal többször volt már olyan helyzet, hogy huzamosabb ideig nem tudtunk megoldani problémákat, veszekedtünk elég sokat, és ilyenkor a jól bevált módszer, hogy minden megoldódjon: utazás. Mi általában ilyenkor egészen Pestig rohanunk a problémáink elől, ahol aztán ketten vagyunk, és metróutak, városnézés alatt nyugodtan megbeszéljük, hogy mi nem oké. Emelett ilyenkor mindig rájövünk, hogy mennyire fontosak vagyunk egymásnak, és arra is, hogy általában kettesben minden sokkal egyszerűbb. Különösen akkor, amikor barátok vagy család miatt megy a huzavona - és általában emiatt megy. 

Kockulás
Ez sem mindenkinek vállhat be, de szerintem ez is tipikusan olyan dolog, hogy ha mindketten szeretitek, akkor nagyon sokat javithat a kapcsolatotokon. Egyrészt, mert nekem tényleg csak JÁTÉK, nem élem magam bele annyira, hogy billentyűzetet verjek az asztalba, mert valamiért nem megy, párom is hasonlóan gondolkozik, szóval nekünk tipikusan csak feszültséglevezetés, kikapcsolódás ez. És mikor egy csapatban vagyunk, és sikerül nyernünk, vagy fejlődnünk, akkor mindketten örülünk, és ez közös öröm..

Nektek milyen bevállt trükkjeitek vannak arra, hogy a kapcsolatotok rendben működjön?

081.

2017.06.09. 14:39, Limonadee
Bakancslista

Summer - Peneapple - Sunny day - Holiday - Swimming pool - Mood: Sziasztok, Mézik!

Ma egy bakancslistás bejegyzést terveztem, hiszen természetesen nekem is mindig vannak terveim, vágyaim, amiket meg szeretnék valósitani. Ezúttal most a nyári listámat mutatom meg nektek.

Pocokkal teljes mértékben megbeszélni a problémákat, túllendülni rajtuk. Sajnos egy jó ideje már nem az igazi ez a téma nálunk, sok ellentét van bennünk, leginkább a tavalyi nyár miatt, de folyamatosan oldjuk meg egyesével. Ettől függetlenül ugyan úgy szeretem. És ugyan úgy bármit megtennék érte. Erőől lehet lesz is majd egy bejegyzés.

Kirándulni. Rengeteget. Utazgatni az országban. A tegnapi bérletes sztori óta ez már egyértelmű, hogy ha lesz pénzem, akkor ez teljesül, ugyanis hatalmas lehetőség lenne.

Blogot irni, rendbe szedni. Szeretnék saját dizit is késziteni, de leginkább arra gondoltam, hogy rendszeresen hozok bejegyzéseket, nem csak hetente max egyet, mint ahogy most van. Most már végre van időm is, témám pedig tudjátok, hogy mindig akad. Ugyancsak szeretnék sok újdonságot is hozni, más tartalmakat is akár.
 

Énekre tanulni. Nem, nem azért, mert hű, de szorgalmas diák vagyok, de nekem egy hét 5 dal megtanulására nem elég. Igen, szerencsétlen vagyok, de ez van. Inkább előre tanulok, csak a kettesem legyen meg biztosan. Nagyon nem szeretnék tovább itt ragadni az egyetemen, ezt a három évet se tudom, hogy fogom lehúzni...
 

Sokat lenni Pocokkal. Ez leginkább a múlt nyár miatt fontos, valamint, mert mégiscsak szeretjük egymást, és szerencsére eddig működik is a heti minimum kétszeri találkozás. És szerencsére ez végre minőségi idő, tehát nagyon sokat kirándulunk, sétálunk, közösen főzünk vagy hasonlók. 
 

Dolgozni. Sokat. És keresni annyit, hogy tudjunk utazgatni. Nagyon sok utazásos tervünk van Pocokkal, amiket szeretnék én állni.
 

Gyakorolni a sminkelést barátokon. Illetve, rendelni pár olyan sminkcuccot, amik elengedhetetlenek (minőségi ecsetek, szemhéjpaletták stb.)
 

Olvasni, nagyon sokat. Végre ismételten sikerült megszeretnem, és élvezni ezt a tevékenységet, úgyhogy már csak a megfelelő könyveket kellene megtalálnom, amik fel is keltik az érdeklődésemet. Úgy gondoltam, először könnyedebb dolgokat (ifjúsági irodalom) fogok a kezembe, most éppen a Gergő és az álomfogókat olvasom, aztán térek majd rá a szépirodalomra, hogy ne vegye el a kedvemet a 10 oldalas leirás. Alapvetően nem zavarnak, a Két város regényét is imádtam attól függetlenül, hogy 100 oldal csak Párizs és London leirása volt belőle, de mikor olyan időszakaim vannak, mint amilyen most is, akkor kell idő, mire visszarázódom.
 

Megnézni a Trónok harca összes évadát Pocokkal, mire kijön a következő évad. Nem nagy dolog, de nekem sokat jelentene, ha körmötrágva együtt várnánk a következő részeket, illetve utána ki tudnánk tárgyalni. 
 

Kidekorálni a szobám falát. Most ugyan szép, de le fogjuk festeni majd már, mert nem igazán az én stilusom már, igy valami újdonságot szeretnék. 

Nos, ennyi lenne, nektek milyen terveitek vannak a nyárára?

079.

2017.06.03. 19:00, Limonadee
Közösség

Sziasztok, Mézik!

Nem gondoltam, hogy ma fogok nektek irni, hiszen holnap kerül ki egy másik, heti inspirációs poszt, amit éppen most csinálnom kellene, de egyszerűen annyira... dühös vagyok. Nagyon rég óta gondolkozok már ezen a témán, eddig nem terveztem, hogy irok róla, de most egyszerűen ki kell adnom magamból.

Eléggé sok közösség tagja vagyok a Facebookon, nekem az ilyen fórumos dolgok nagyon tetszenek, szivesen "ismerkedem" emberekkel, ilyen közegben legalábbis. Lehet nem beszéltem róla még itt, de akkor most megejtem. Mikor elkezdtem a blogolást egy animés oldalam volt, Conan, a detektives. Akkoriban ez az anime nagyon népszerű volt, kb. olyan 10 hasonló portál működött egy azon időben. Még eléggé kezdő voltam, igy tőlük rnegeteg segitséget kértem, volt olyan személy is, aki fanartokat készitett nekem és a többi. A lényeg, hogy bár egy azon tartalmat "gyártottunk", de egyrészt megvolt mindenki oldalán a személyiség, és egyikünk sem vetekedett a hirnévért, senki sem gondolta úgy, hogy nem segitek, mert te is hasonló témával dolgozol, mint én, mit képzelsz...

Én még ehhez a társasághoz szocalizálódtam. Nem sokszor emlegetem, de akkor, kb. 5-6 évvel ezelőtt olyan embereket sikerüt megismernek a GPortálon, vagy egyéb hasonló közösségekben, akikkel akár még a mai napig is beszélek. És nem csak olyan barátságban voltunk/vagyunk, hogy alkalmanként megkérjük egymást valamire, hanem szinte heti szinten váltunk pár üzenetet, és hova tovább, ugyan olyan vidéken lakom, hogy ennél vidékebb nincs is, mégis megoldottam nem egy alkalommal, hogy még találkoztunk is egymással.

Ezen felül most mi van? Van pár fórum, ahol aktivan fent vagyok, de gondolkozom, hogy a feléből kilépek, mert egyszerűen nem értem. Alapvetően egy rendes embernek gondolom magamat, aki kedvesen bánik a többiekkel, és aki segit, ha tud. Különösen azért, mert mint mondtam, egy olyan közösségben nőttem fel, ahol ez ALAP. És most mit veszek észre? Ha egy kérdésre megpróbálok a tudásomhoz mérten a legjobban válaszolni, bunkó reakciókat kapok. Olykor nem is kifejezetten bunkó, inkább olyan... ellenséges? Persze tudom, nem feltétlen voltam/vagyok a közösség magja, ettől függetlenül igyekezni szoktam, mert alapvetően szeretek emberekkel beszélgetni, ha olyan a téma. És ez az ellenségeskedés a konkrétan semmire egyszerűen elborzaszt. Nem tudom, hogy az ilyen embereknek egyszerűen mi jár a fejükben, vagy hogy az ilyen szituációkat hogyan kellene kezelni. Egyrészt, mert inkább burkolt ez az ellenségeskedés, másrészt, ugyan mit is érek el vele, ha valaki bunkón válaszol és ezt mindenki látja? Megvéd valaki? Valószinűleg nem. És mivel sok közösségben azt tapasztalom, hogy nem egy ilyen ember van, hanem úgy kb. a 20-30% ilyen... Na akkor aztán végképp nem tudom, mit gondoljak.

Gondolkoztam azon, hogy én is szeretnék kialakitani egy közösséget Facebookon. Nem tudom, mennyi ember lenne benne, de a lényege valami segitség lenne, mindemelett az, hogy hölgyek, hölgy módjára tudjanak beszélgetni. Vagy férfiak férfi módjára, bár halkan megjegyzem (és ez osztályközösségben is nagyon jellemző volt mindig is), hogy a lányok/nők sokkal undokabbak tudnak lenni, mint a férfiak, annak ellenére, hogy a hasonló gondolkozás miatt meg kellene értenünk egymást nem?

Lényeg, ami lényeg, hogy egy olyan közösségre gondoltam, ahol mindenki kérdezhet mindennel kapcsolatan. Persze ez még az elején annyira nem lesz korrekt, mivel kevés emberrel nem biztos, hogy az adott kérdésre választ tudnak adni, de nem vagyok nagyravágyó, egyrészt, másrészt inkább kevesebb olyan ember, akik valóban értéket képviselnek, valóban tisztelik a csoporttársaikat, akik valóban azért vannak ott, hogy segitsenek, vagy éppen segitséget kérjenek. Nem lenne meghatározva konkrét téma, mindenféle kérdéssel kapcsolatban irhatnának a tagok, hiszen egy idő után úgyis lenne annyi személy, hogy valaki biztosan tudna egy-két tanácsot adni. Vagy akár én is, mert még csak 19 éves vagyok, de irással, blogolással, szépségápolással, dekorkozmetikumokkal, ecsetekkel, IT eszközökkel, sőt most már ki merem jelenteni, hogy az oktatással kapcsolatban is képes volnék valamire való tanácsot adni, hiszen ezekkel van tele az életem. Régebben irtam rengeteget (novellákat, kisrgényeket, egyszer benne voltam egy olyan csapatban, amiben konkrét nyelvtani meg novellairással kapcsolatos dolgokról voltak cikkek, lektor voltam hosszabb ideig egy forditócsapatnál, forditóként illetve lektorként működtem közre egy általam vezetett forditócsapatban, tehát van előéletem), igyekszem a mostani életembe is belecsempészni ezt majd, illetve könyvekkel kapcsolatos témákat is el tudok képzelni. Tehát a tárház szinte végtelen lenne, mert bizom benne, hogy az emberek nagyon sokoldalúak, és tényleg vannak olyanok, akik önzetlenül segitenének, nem várnának cserébe semmit. Ami azt illeti ez nem is teljesen pontos, hiszen, ha valakinek kérdése van, akkor az ugyan úgy felteheti.

Lényeg, ami lényeg, hogy most nagyon csalódott vagyok. Mondjuk ugyan ezt a dolgot látom a való életben is, tehát nem tudom, mit mondhatnék... Azért kezdtem el egyébként ezen gondolkozni, mert az egyetemen az egyik órán volt szó arról, hogy bizonyos szituációkat hogyan oldanánk meg. Persze az ilyen tanitós dolog volt. Ezzel a helyzettel pedig nem tudom, mit lehetne kezdeni. Általánosságban könnyen kezelem a konfliktusokat, de az ilyeneknél tényleg hozzákezdeni sem tudok a dolog megoldásához. Nem célom, hogy rosszban legyek bárkivel is, mégis úgy érzem néha, hogy én vagyok mindenért a hibás, minden kellemetlenebb válaszért, közben persze tudom, hogy nagyon nem, de...

067.

2017.04.20. 15:00, Limonadee
Budapest bakancslista

Teleférico de Buda                                                                                                                                                                                 Más:

Sziasztok, Mézik!

Mikorra ti ezt a bejegyzést látjátok, mi Pocokkal már valószinűleg Budapesten vagyunk és éppen valamelyik nevezetességet nézzük meg. Ami azt illeti, mikor tavaly voltunk csak három napot töltöttünk ott, idén ebből sikerült négyet kicsikarni. Lényeg, ami lényeg, hogy előző alkalommal nem voltak konkrét céljaink, csak felszálltunk valamelik tömegközlekedési eszközre, és amelyik megállónak tetszett a neve, vagy találtunk ott valami nekünk kedveset, leszálltunk. Valószinűleg ez most sem lesz másképp, ugyanakkor szeretném nektek felsorolni, melyek lesznek azok a nevezetességek, amelyeket felirtunk megtekintésre. Mivel elég sok van, igy kattintsatok a Bővebbenre, ha érdekel titeket. 

Ti milyen turistalátványosságot javasoltok?

Címkék: cikk Budapest tervek

063.

2017.04.07. 13:33, Limonadee
Pocok és én

How amazing it is to be that person for someone else :) – MoveMe Quotes: Sziasztok, Mézik!

Mikor a Refibe kerültem, biológia-kémia tagozatos osztályba jelentkeztem. Tudni kell, hogy egy 10 fős társaság volt ez, igy összevonták az osztályunkat az infó tagozatosokkal. Nagyon szerettem ezt az osztályt, meg is szoktuk egymást, mire következett év végén egy olyan hir, hogy felbontják az osztályt, mi pedig az angolosokhoz kerültünk.

Ekkor ismertem meg jobban Pockot, ugyanis ő ehhez a társasághoz tartozott. Párszor előtte már találkoztunk, de huzamosabb időt nem igazán töltöttünk együtt. Ekkor viszont valahogy úgy hozta a sors, hogy mellé ültem (másik oldalamon akkori két barátnőm), és mivel eléggé hasonló volt az érdeklődési körünk, hamar megtaláltuk a közös hangot. Ez volt 2014 szeptemberében. Ugyan próbált már ekkoriban is udvarolni, de nem igazán gondoltam komolyan, plusz ezen év végén össze is jöttem az exemmel. Nem fogom soha megbánni, hogy vele együtt voltam, de leginkább azért nem, mert utána teljesedett ki teljes mértékben a Titokba vetett bizalmam. Egész nyáron miatta szomorkodtam, sőt, egészen február körülig, bár akkoriban már én magam sem gondoltam komolyan. Ekkoriban Pocok is elkezdett mások felé kacsintgatni, ami nagyon zavart ugyan, de magamnak sem akartam elismerni, mindenki azt mondta, osztálytárssal járni rossz döntés, mi lesz, ha összevesztek és a többi. 

Lényeg, ami lényeg, hogy 11.-ben már sokkal közelebb állt hozzám, mint bármelyik barátnőm, nagyon sok időt töltöttünk együtt, karácsony előtt pedig kiöntöttem neki a szivemet, elkisért ének órára. Nem tudom ez miért maradt meg bennem ennyire, de nagyon fontos alkalom volt a kapcsolatunkra nézve. Talán azért, mert ekkor biztam meg benne először úgy igazán. 

Márciusban, pont a szülinapomon felmentünk egy csoporttal Pestre szinházba. Ez volt az első csalódásom benne, ugyanis azzal a lánnyal láttam, aki ugyan barátnőm volt, és örülnöm kellett volna neki, de mégsem tudtam. Végül a dologból nem lett semmi, de én akkor jöttem rá igazán, hogy szeretem. Aznap ugyan mindenkinek próbáltam azt mondani, hogy azért bőgök, mert ebben a városban tanul az exem, és hogy most akár meg is látogathatnám, de nem arról szólt.

Későbbiekben Pocok mindent megtett, hogy ezt az egészet elfelejtsük, és egyik nap, pont, mikor sikerült a KRESZ vizsgája, elmentünk mi négyen (az akkori társaságom) a várkertbe és megbeszéltük, hogy Pocok, meg az egyik barátnőm lejönnek hozzánk (ugyanis még nem voltak nálunk egyszer sem) tavaszi szünetben. Végül ebből az lett, hogy vártam őket palacsintával, de Pocoknak haza kellett mennie mert családi balhé volt. Annyira kiborult, hogy mondtam neki, hogy meglátogatom kövi héten hétfőn. Igy is történt, megismerkedtem az anyukájával, meg a kutyusával, kiöntötte nekem a lelkét és hát végül is minden oké volt, nagyon jót tett az az alkalom nekünk.

Egyébként, kb. karácsony óta folamatosan minden nap mikor hazaértem üzenettel várt, folyamatosan beszélgettünk messengeren (igazából ez az óta is megvan), de azon a héten minden este kb. 10-től hajnali 3-ig beszélgettünk Skypeon. Akkor mondta egyik este, hogy szeret, talán pont vasárnap, reggel pedig hát... Találoztunk, aztán beszéltünk ugyan úgy, mint előtte, közben pedig bújtunk egész héten, de még nem volt semmi megbeszélve, csak annyi, hogy szombaton meglátogat. Az óta vagyunk mi egy pár, lassan két éve (2015.04.18.).

Az óta nagyon sok minden történt, nagyon sok vitán vagyunk túl, még most sem mondanám azt, hogy minden a legnagyobb rendben kettőnkkel, de napról napra jobb minden. Megértjük egymást, tudjuk, hogy jobbat keresve se találnánk a másiknál, csak pillanatnyilag nehéz időket élünk, sajnos, mindketten. De minden rendben lesz, tudom.

Most pedig egy nagy tervünket hajtuk végre április végén, ugyanis megyünk fel Pestre megünnepelni az évfordulónkat. Vagyis, ez az ok, de igazából megimserni a várost, meg kikapcsolódni, kettesben lenni 4 napot. Plusz nem titok, hogy kicsit munkalehetőség és lakás ügyileg is szétnézünk majd, mert hát mégiscsak terv lenne az ott élés. 

Elejére | Újabbak | Régebbiek | Végére |
 

Semmi sem lehetetlen
 
19. Lány. Pocok. Egyetem. Sorozatok. Könyvek. Blogolás. Romantika. Yankee Candle. Sminkek. Vásárlásmánia. Jegyzetelés. Mindenamiirószer. Halhatatlanok. Starbucks. Heartland. PFUDOR.
Kódalap: GF