Üdvözöllek, Mézi!

A blogom témáját tekintve egyértelműen inkább személyes. És hogy én ki vagyok? Egy lány, aki már egy jó ideje a G-Portál berkein éli mindennapjait. Egy olyan lány, aki nem fél kimondani, amit gondol - amiből rengetegszer konfliktus adódik. Úgy érzem, haladnom kell tovább ezen az úton, nem hagyhatom, hogy bárki elbizonytalanitson. És hogy miért? Mert semmi sem történik véletlenül. Oka van annak, hogy én ezt most leirom, és oka van annak, hogy te erre a blogra tévedtél. És hogy mi az ok? Légy nyitott, és rájössz!

Kódalap: LD

 
 
Seholország

087.

2017.07.04. 13:56, Limonadee
Milyen is az EKE CK - második féléves áttekintés

Via buzzfeed: If you write down the information and stick it somewhere you always see, you’ll start consuming it more. The more you consume it, the more likely you’ll be to remember it.:

Sziasztok, Mézik!

Mivel már végre beirásra került a legutolsó jegyünk is (igen, ezért kellett erre a bejegyzésre eddig várni), úgy gondoltam, elmesélem pár szóban, hogyan is éltem meg ezt a második félévet. A menet az előző ilyen bejegyzésemhez hasonló lesz (KATT).

A közösség

Nekem ez alapvetően egy nagyon kardinális kérdés lenne. Sok minden történt ebben az egy évben, és leginkább közösség tekintetében a második félév volt meghatározó, ugyanis volt egy óránk, mikor eléggé kiélesedett a konfliktus köztem, és az osztály nagy része között. Már akkor sem tudtam, mi bajuk velem, elvileg ők aznap elmondták, de egy sima, hát minden a te hibád, te csináltad, hogy ne kedveljünk után még mindig nem értettem, hogy mi is a baj velem. Mindenesetre, az után az összeveszés után rájöttem, hoy iyen emberek nekem nem is kellenek, akkor minek erőltessem a dolgot? Elbeszélgetek mindenkivel, egyesével, társaságban soha, nem is áll szándékomban. Illetve van két lány, akikkel elvagyunk, szoktunk közösen mászkálni, és ennyi.

Továbbiakban sem járok bulikba, bálokra. Miért nem? Mert rossz a szervezés. Volt egy bál, amiből végül nem lett semmi, de lényeg, hogy ilyen nagyon szépen kiöltözős dolog lett volna, amire szivesen elmentem volna. Tudni kell, hogy én egyrészt autóval járok, viszont lett volna egy koccintás, amin igy részt sem vehettem volna, illetve, ilyenkor általában az a szokás, hogy 11-ig lehet a bejárósoknak bent tartózkodni az ilyen eseményeken, utána el kell hagyniuk, vagy fizetni éjszakánként 8 ezret. Hát ez az, amiért minden ilyesmire azt mondom, hogy nem, mert este 11-kor nem fogok hazavezetni hullafáradtan, 8 ezret pedig nekem nem ér meg, főleg nem egy olyan társasággal, akik nem fogadnak el (mert a másik két lány is, akikkel jóban vagyok, bejárósok, és nem tudják ezt ők sem megoldani).

A tanórák

Sokkal több módszertanos órám volt idén, mint a múlt féléven, de igazság szerint csak a neve volt az, ugyan úgy elmélet volt, semmivel sem lettem okosab ilyen téren. Idén még a tesi is bejött, hogy ha egyszer már a rajz és az ének szenvedés nem lett volna elég... Mindenesetre, továbbiakban is azt mondom, hogy a készségtárgyakra van mindenki ráfeküdve, nem értem, hogy miért, a matek, magyar, és hasonlók pedig egyszerűen mintha nem is léteznének. Valamint, amit még nem értek, hogy 2-est kaptam magyarból. Úgy, hogy az egyik ZH-m ötös lett, a másik meg kettes, és elvileg ugyan annyit ér. Mindent egybevetve, nem tartom ezt az egészet oktatásnak. És a háttérben működő dolgok sem úgy működnek, ahogy kellene, beszélek itt papirmunkákról, ösztöndijakról.

Ösztöndjak

Nos, egy szavam sem lehet elvileg, mivel kapok 3000 forintot a sulitól, és 3000-t a városom önkormányzatától. Ne menjünk bele abba, mennyire nem ez volt meghirdetve. Hogy mennyire nem rólunk szól ez az egész. A levelező tagozatosok, vagy azok, akik fizetnek a képzésért sokkal több mindenben részesülhetnek, mint én, aki tanulok is, 4 egész felett van az átlagom, és azért még az is megesik, hogy eseményeken segédkezem, mint a múltkor is a diplomaosztón. Nem tartom fairnek, mert más iskolákban, illetve Egerben is rendesen működik ez az egész, de nem értem akkor, hogy miért minden ösztöndijat egriek kapnak meg, mi meg szinte semmit, vagy csak állami támogatásokat.

Ha volna lehetőségem, elmennék innen?

Biztosan. Már azon is elgondolkoztam, különösen most, hogy tényleg van belátásom az iskolai dolgokba, hogy elmegyek valami okj-s képzésre, és nem érdekel, lesz-e diplomám valaha. Anyáék miatt vagyok még itt, egyébként. Utálom. Különösen most, hogy már szabadulnék a környékről, és miután megtudtam, hogy Pesten is van tanitó képzés, nagyon elgondolkoztam azon, hogy átiratkozom. De sajnos még mindig nem én irányitom az életemet, legalábbis nem tehetem meg azt, hogy itt hagyjam ezt a szerencsétlenséget.

Konkluzió

Nem tudom, mi lesz a pedagógiai szakmával mert egyszerűen normális ember nincs itt, akire azt mondanám, hogy rá merném bizni a gyerekemet. Tényleg nem tudom, mi lesz. Én biztosan nem fogom csinálni, pedig eléggé magamhoz közelállónak éreztem, sőt érzem is még mindig ezt az egészet. De egyszerűen tudom, hogy ilyen közegben nem nekem való. És erről nem az állam tehet. Erről is fogok nemsokára hzni egy bejegyzést. 
Az EKE CK-t pedig egyszerűen tényleg senkinek sem ajánlom, annyira nem a diákokkal foglalkoznak, annyira nem azzal foglalkoznak, hogy jó szakemberek legyenek a jövőben, hanem csak azzal, hogy túléljen az iskola még egy évet. Hát, ilyen hozzáállással nem csoda, ha senki sem jelentkezik ide. 

033.

2017.01.23. 21:17, Limonadee

Mézik!

Megbuktam filozófiából. Szerdán megyek javitani, de szerintem olyan felesleges. És hogy miért? Az anyósom barátnője a tanár. Ugyan már, Limonadee, hát senki sem tenne ilyet, de... Ő? Dehogynem. Még ám, hogy megteszi. Én pedig most nem tudom, hogy mi lenne jó döntés, pofonverni, vagy itthagyni ezt a tetűtelepet. Minden más furamód 4-5-re sikerült csak az a két tárgy nem, amit ez a nő tart. Meg az ének, de hát az ének. Meg furulya.

Egyébként, most úgy megint felötlött bennem az, hogy milyen jó is lenne tanitani. Mennyire szeretném. Mennyire jól csinálnám - és ezt most minden egoizmus nélkül. Egyszerűen csak készség. Tudom, hogy könnyen menne.

Aztán elgondolkozom azon hogy megéri-e? Nem. Nagyon nem. Öt év múlva tönkremenni? Hagyni, hogy kivesszen belőlem a hivatástudat? Nem. Anatómia vizsgán szóba jött valahogy, hogy tanitani szeretnék-e vagy sem. Megértett a tanárom. Mindenben, és ő is azt mondta, hogy ha van rá lehetőségem, akkor mást csináljak, pedig ha valaki, akkor ő tényleg sokat látott a maga 70 évével, ha nem több. Sokkal többet beszélgettünk erről a témáről, mint a hát izmairól meg a légzésről, de megérte, mert most kezdett előttem körvonalaződni, hogy tényleg nem csinálnám ezt az egészet, mert a magyar oktatási rendszerhez egyszerűen nem kivánok tartozni. Nem leszek részese több 100 diák elrontásának, mert most igenis ez folyik.
Megtanitják hogy KELLENE viselkednünk, tanitanunk, nevelnünk, de ha véletlenül is a helyes módszert választod, kinéznek. Kibeszélnek. Kirúgnak. Nem gondolkozhat a gyerek. Nem lehet kreativ. Ne gondolkozzon logikusan cak magolja be. És már még kézzel SEM kell irni. Nem vicc, tényleg be akarják vezetni. 

És hogy ezek után mik a terveim? Őszintén nem tudom. Egyelőre legyen egy diplomám, aztán majd elhelyezkedek valami teljesen más helyen, mert ezt a rendszert nem kivánom erősiteni. Már mi sem úgy gondolkozunk, ahogy kellene. Legalábbis sokan nem.

Másik téma, de kicsit idevág. Sokszor olvasgatok Gondoltad volna? meg hiroldalak kommentjei között. Mondjuk, a legtöb esetben inkább csak felidegesitem magamat. Bármi probléma történik: AZ ARABOK. Én már olyan cikket is olvastam, amiben arról van szó, hogy a veronai balesetet is ARABOK okoztak. Mikor a berlini probléma volt még karácsony elején, és kijöttek a hirek arról, hogy valami lengyel tette rögtön tudtam, oké, most igen, de holnapra már AZ ARABOK lesznek felelősek. És valóban. Akkor is ha semmi közük hozzá, valahogy kötni kell, mert már akkor nem is hir, már akkor nem is haláleset.

Szörnyen bánt ez. Leginkább az, hogy ha még az 50 éves embereket is meg lehet ezzel vezetni, akkor mit várnak egy magáról nem tudó 6-7 évestől? Az nem baj, hogy Sziriába mi történt vagy mi történik. Az nem számit, hogy hány egyiptomi halt meg másik buszbalesetben. Persze, nemzetünk, magyar halála jobban fáj, egyértelmű. De hogy olyanokat mondjuk BÁRKIRŐL ismeretlenül, hogy rohadjon meg, megérdemli a halált... És mindezt egy FELNŐTT, 40 éves ember szájából... És akkor csodálkozunk, hogy a gyerekek is ilyenek, empária és érzések nélkül...

Nos, azt hiszem, sikerült kidühöngenem magam. Most megyek, mondom tovább a magamét Pocoknak, mert imádok vele ilyesmikről beszélni. Kellemes hetet!

Elejére | Újabbak | Régebbiek | Végére |